Emlékkönyv
111 üzenet
Frankfurtnal autozom eppen, s egyszercsak eszembe jutott, amikor egy szulinapodon, meglepeteskent, Andikaval szovetkezve, „elraboltalak” 2 napra Lengyelorszagba. Jopofa otletnek tunt, te benne voltal a Julian, de utolag mondtad, hogy eleg stresszes volt az akkori sok munkad miatt. Este moziba mentunk es megneztunk egy filmet …. lengyelul 😀
Ma is szulinapod van.
Nezzunk meg egy filmet, barmilyen nyelven!
Boldog oroki szulinapot, Baratom!
Atti … Ujabb ev, mar a 19. telt el azota, hogy …. az elet monologok sorava rendelte a korabbi dialogusainkat. Megsem valasztott el minket – csak a teret es idot novelte meg, de lehet, hogy mindketto szukul mar es kozeledik az ujabb dialogusok ideje. Sokat gondolok rad. Vajon hogy merned a mai vilagot, hogyan gondoskodnal a lelki beked, harmoniad megorzeserol…. Megoldanad, tudom. Mi pedig figyelnenk, kovetnenk, tanulnank, gyakorolnank. Mennyi klassz dolog tortenhetett veled az elmult kozel ket evtizedben! Nem sietve, de varom, hogy meselhess majd.Induljon a 20. ev – utazz, utazzunk tovabb. Szukitsuk a teret es idot tovabb. Until we meet again. Nagyon hianyzol. Olellek ma is, mindig is, Baratom.
Ma egész nap Rad gondoltunk.. Most is..
Attikam, ismet eltelt egy eved…
Ugye gyujtod a meselnivalokat?
Itt is sorakoznak szorgosan, „never a dull moment”. Ahogy mulik az ido, erzem, hogy kozeledunk. Ma egy regi kozos ismeros toppant be az irodaba hozzank, nem talalkoztunk 20 eve. De pont ma, a Te napodon nalunk volt dolga. Egymasra neztunk es felkialtottunk: „Hankiss Atti!”
A nem veletlen veletlenek, ugye?
Csodaklassz pillanat volt.
Eltessen a. Minden Baratom!
h i á ny z o l
Draga Ati – elrepult egy ujabb ev, mar a 18. azota, hogy inkabb csak en meselek. Tegnap Andikaddal olelkeztunk Edesapam bucsuztatojan. Remelem Ti mar osszefutottatok, hogy megbeszeljetek az evilagi es avilagi elmult kozel ket evtized torteneseit. Azt beszeltuk Andikaval, hogy 18 foldi baratsagban egyutt toltott evunk utan mostanra telt el ugyanannyi ido, 18 ev tavkapcsolodasban. Jobb volt az elso 18… Tobbet nevettunk peldaul. De az is eszembe jut, ahogy atfordul a merleg es a tavolsagi idobol lesz egyre tobb, hogy idoben azonban egyre kozeledunk a kovetkezo, ottani nagy talalkozasra. Van meg dolgom, nem sietek. De varom, eletreszolo melyseggel, barati huseggel es tartalommal, hogy ujra fulembe csenduljon a „Hello Tibikem” orokeletu koszontesed.
Szia Attila, de rég is volt, el is felejtettem már hogy egy napon születtünk..Blanó elérhetőségét kerestem, mert nem volt kéznél (design póloiból szerettem volna rendelni) és így bukkantam újra a gondolataidra..Át is vettem utólagos engedelmeddel egy párat ami a 50/60/70 as évek teendőire szól, mostanság évente összeírom céljaimat és tennivalóimat hogy célirányosan tudja a mindennapokat felépíteni és ne térjek le az utamról. Úgy látom hogy te már korábban és összeszedtebben megtetted, ebben is előrébb jártál.. Nem sürgetem még a találkozást veled..de ha ott leszek ahol te, akkor nagyon meg foglak ölelni..
Atti baratom…
Kulonleges nap ez a mai, ma 60 eve erkeztel, hogy nyomot hagyj, emlekeket, erzelmeket alkoss, teremts a Foldon. Ebbol a hat evtizedbol, alig tobb mint negyet toltottel itt, en szuk ket evizedet kaptam, hogy resze, tanuja lehessek a alkotasodnak es lassan szuk ket evtizede mar csak az emlekek allnak rendelkezesre. De itt vannak, vissza-visszaternek. Remek nyomot hagytal, kivaloan alkottal Baratom! Isten eltessen a 60. foldi szuletesnapodon Atti, barmerre is jarsz eppen az univerzumban! Olellek ma is, nem mulo szeretettel.
17 esztendo… Ennyi telt el Atikam, miota itt beszelgetunk. Elotte 18 even at személyesen tettuk. Hianyzik, hianyzol baratom. Kuzd az ido rendesen, hogy mulassa, csillapitsa az urt. Nem all jol egyelore. Elmentem 2 hete a „vilag vegere” (Finisterre) es gondoltam Rad, kemleltelek ott az ocean es az eg vegtelen hataran. Talan lattalak. Azt uzeneted: „Ultreia et Suseia”! Megfogadom Baratom. Ezek elvezetnek majd hozzad.
hiányzol drága barátom…
Draga baratom, Ati!
Megint eljott a Te napod, megint megallt az ido, megtelt a lelek, a sziv es a szem, emlekekkel, szeretettel, konnyekkel.
Pereg az elet itt lent, most aztan igazan gyulnek a temak az elet fontos dolgairol. Kuldom is ezeket neked amikor ejjelente a kutyusokkal a Pismany dombjait jarva a csillagokat kemlelem. Volt, amikor azonnal fogtam a valaszod, csak ide kellett lapoznom az oldaladra. Gyujtsd tovabb a valaszokat – sose fog veget erni a beszelgetesunk, csak egyszer majd mashol folytatjuk tovabb. Orok baratsaggal gondolok rad, szuletesed napjan. Olellek.
Drága Attila, sokat gondolok Rád hálával, szeretettel!
Drága Attila, sokszor nekiálltam már írni, de mindig csak sírás lett belőle (persze most is ).Még most is elfogadhatatlan ,hogy már nem tudunk óriási világmegváltó beszélgetéseket folytatni, nagyokat nevetni, álmodozni. Nagyon jó barátom voltál,inspiráló, tele élettel, aki megmutatta, hogyan kell a mában élni. Extra ötleteiddel, lényeglátó gondolataiddal, nagy terveiddel egy különleges világot villantottál fel a körülötted élőknek. Nagy hiba volt, hogy úgy gondoltam, mindig ott leszel, ráérek majd legközelebb meglátogatni. Aztán már nem volt legközelebb. Sajnálom, hogy családodat nem ismerhettem meg. Fantasztikus ember voltál, gyerekeimnek is sokszor emlegettelek, éljen tovább emléked!
Atikam – 16 ev… Ennyi ido telt el legutolso foldi lepted ota. Azota, hogy mar csak itt olvasom azokat a gondolataid, melyeket ifju korodban bolcsessegkent megfogamaztal es melyek iranytukent kisernek azota is. 16 ev…. Lassan annyi ido telt el nelkuled, mint amennyit baratsagunk idoszaka olel fel. Hianyzol. De ahogy mar oly sokszor irtuk sokan – van ami soha nem mulik el. Ilyen az emleked, a baratsagod. Jarj tovabb egi utadon, egyszer ugyis utolerunk mind. Olellek.
Atikam, baratom – ahogy ma ragyog a nap itt rank a Foldon, azt gondolom, hogy Te javaban elteted az Istent ezen a mai, kulonleges napodon.
Gondolatban veled vagyunk, a lelkunkben velunk vagy. Mosolyogj ma meg jobban mint valaha. Olellek.
Atikam,
mar masfel evtizede csak itt „beszelgetunk” ezen az oldalon…
Az ido szinte mindent kepes szepen, lassan az idotlen tavolsag fele terelni, de van nehany dolog, amivel az idonek is birkoznia kell.
Gyakran nezek fel a csillagokba, telen, nyaron, osszel es tavasszal, s jarja at az etert a baratsagunk emleke. Nem fog rajta az ido.
Gyujtom az eveket, mar egy evtizeddel oregebb vagyok nalad, pedig kozel 4 evtizeden at te voltal a rangidos. Egyszer majd ott font is utolerlek, de tovabb nem igyekszem majd, hanem kicsereljuk az egi es foldi bolcsessegeket. Vigyazz az utadon baratom, gazdagitsd tovabb a lelkeket – ezt itt lent is remekul csinaltad.
14 ev… Hova tunt? Hallom hangod a fulemben ugyanugy: „Hello Tibikem…” De az ido csak ugy suhan, es lassan megerkezik az elso unokad, baratom. Viszontlatunk benne is, tudom.
Orokke tarto baratsaggal gondolok rad Baratom. Ma is, mindig is.
Orokke tarto baratsaggal gondolok rad Baratom.
Attikam, 12 ev… Hianyzol, ma is, mindig is.
Attikam… 20 éve….