Hankiss Attila
1964 - 2006
Idézet Attila 1996-ban leírt céljaiból:
"A legfontosabb a belső harmóniám, a lelki békém. Ez a célok elérése által biztosított. Ritkaság, hogy valakinek ennyire biztosítottak legyenek a LEHETŐSÉGEK hogy harmonikus, kiegyensúlyozott életet éljen. Ezt ki kell használni, ezzel a lehetőséggel élni kell. Nagyfokú felelőtlenség lenne magam felé, ha nem szervezném meg az életem ilyen magas szinten."

Emlékkönyv

94 üzenet

csaba benecs
2010.11.09.

szia Attila,
ha a föiskolára gondolok akkor elöször mindig Te jutsz eszembe.
szép évek voltak…..sajnos csak voltak!
🙁
felejteni nem lehet !
umarm – csaba

Steven Simonyi-Gindele
2010.09.23.

Csak jo emlekeim vannak Attirol. 1986 and 2006 kozott a kapcsolatunk erosodot es buszken figyeltem Attinak fejlodeset. A szeretett es a huseg a csalad es munkatarsak fele minding megvolt. Meg minding nagyon hianyzik mindjaunknak. Johnny

Zsofi
2010.09.17.

Szia Ati!
Ma jutottam el eloszor erre az oldara, itt San Franciscoban, ahol, ha minden igaz Te is jartal a Batyammal, a legjobb baratoddal, de ha nem is itt, akkor az USA-ban kalandoztatok, es Orokre szolo elmenyt szereztetek magatoknak-egymasnak, amikor en meg kicsi kislanykent rohangaltam, es vartam, hogy hozzatok nekem kis ajandekot-macis gumicukrot, es megolelgethessem a Batyamat, aki eletem egyik legmeghatarozobb szemelyisege, es tudom, hogy nagyon nagy hatassal voltatok – vagytok? – egymasra. Ati, nagyon fura, hiszen egesz pici koromban talakoztunk mi tobbszor, de megis ugy erzem, hogy a batyamon keresztul te az en baratom is vagy es a csaladod, lanyaid szamomra is nagyon fontosak. Barmily hihetetlen, de elkepesztoen sokszor jutsz eszembe, a vilag barmely pontjan! Es most, ahogy olvasgatom a soraidat, gondolataidat, sokszor, mintha a szivembol szolnal. En folytatom az utazgatast es hozzad hasonloan keresem a harmoniat, illetve a valaszt az elet nagy kerdeseire. Tudod, amikor elmentel kozulunk, es en megtudtam, eppen Csopakon nyaraltunk a csaladdal. Felultem a biciklimre egy James Blunt albummal a fulemben es elkezdtem biciklizni a Balaton mellett. En igy bucsuztam el Toled. De hiszem, hogy valtozatlanul itt vagy velunk, vigyazol a csaladodra, tamogatod a barataidat. En is szeretnem tamogatni a csaladodat, lanyaidat, ezert szurkoljunk egyutt a Tibinek a maraton lefutasaban, ahol ki tudja, lehet, hogy te is ott futsz majd vele…

Andikád
2010.06.25.

2006.06.25. délután: forró napsütés, sietés, mert vár a bérelt busz – Angiet kikapod a kiságyból a sárga takarójával, Flórika inkább maradna, én is úgy érzem, de nem szólok. A buszban olyan szag van a szendvicsektől, mint egy másodosztályú vonatfülkében – mondod. Nevetünk. Manavgat -vízesés – nézzük. Éppen Flórikát videózod, ellépsz.
Nem tudtunk búcsúzni – nem is fogunk.
Budapest, 2010. 06.25. délután: felhős, hűvös idő. Blanóval a temetőben. A sír tele piros begóniával- Ilusék keze és szíve munkája. Egy mezei csokor tőlem – Normafánál szedtem – én futok ott néha helyetted.
Érettségi eredményhirdetés: kitűnő, két dicsérettel. Büszke lehetsz Laurára 🙂

TB
2010.06.12.

Attikam, volt ma egy nagyon jo, meghatarozo beszelgetesem a Lanesborough-ban Londonban: Nem gondoltuk volna par eve, hogy egy nap ott irjuk majd tovabb a jovo torteneseit. Es ott voltal velem, all the way. Koszonom es gyere, kiserj tovabb az uton.

Attila
2010.06.11.

Felfoghatatlan.

Blano
2010.05.23.

nagyon hiányzol…bárcsak becsukhatnám a szemem és mire kinyitnám már itt lennél..

GYL
2010.03.11.

Attila,

tegnap volt a szülinapod. Egyszer ezt írtad nekem: köszöntelek e nagy napon, Barátom! A legnagyobb ajándék egy baráttól ilyenkor egy pár kedves, őszinte szó, habár azt hogy őszinte nem kell külön említeni, hisz te mindíg az voltál.

Pár napja megnéztem egy nyári videó felvételt rólatok, mintha tegnap történt volna, hallgattam a hangod, a jó kis “Attilás” kötőszavakat: AJVÉ, stb stb.

Azon gondolkodtam, hogy milyen lenne az élet, ha meg lehetne állítani, mint egy videó felvételt, amit nem akarunk, hogy megtörténjen, ott egyszerűen leállítjuk a lejátszást és nem is történik meg.
Sajnos nem így van. Talán semmi nem történik ok nélkül, egyszer majd kiderül.

Hétvégén kifestettük az irodát, megmaradtak a színek, amit közösen kitaláltunk, hogy legyen vidám, kicsit extrém. Azt mondtad: a zöld szőnyeg a növényzet szára és levele, a narancssárga pedig az abból nyíló virág, ettől olyan lesz mint maga a természet. Mindenhol ott vagy, itt vagy velünk minden nap!

TB
2010.03.10.

Atikam… szuletesed napja megint ideiranyitott, az utobbi evek egyetlen, hozzad kozvetlenul szolo kommunikacos csatornajahoz. Hogy vagy baratom? Merre jarsz? Mikor beszelunk?

Fene dolog ez az ido-ter kontinuitas… Elottunk jarsz jonehany fejezettel, sot en meg mindig csak a “tartalomjegyzeket” bongeszem es probalom kifurkeszni, hogy Te eppen hol barangolhatsz mostansag.

De ahogy haladsz elore es irod tovabb az ujabb oldalakat a letezes evoluciojarol, mi szorgosan baktatunk utanad es neha fajo mosollyal, de kitarto erzelmekkel szinezzuk tovabb a mindennapokat.

Kukkants be, ha erre jarsz – s az ihletert cserebe olyan szineket, szeretetet es torodest kapsz mitolunk baktatoktol, mely talan itt tart kozottunk orokre, cafolva minden ido-ter elmeletet…

Vidam letezest kivanok Atikam, szuletesnapod alkalmabol.

Anyu
2010.03.10.

Atikám! Ma 46 éve tele voltam reménnyel. Ma kint voltam a temetőben,de hitem szerint Te nem utt vagy, hanem itt velünk. Nagyon hiányzol mégis, Ez szörnyű, nem tudom meddig birom még ép ésszel. De hagytál nekem öt csodálatos kis és nagylányt. A kedvükért igyekszem. Laura ma sikeresen levizsgázott autóvezetésből. Hiszen tudod, Te segitettél….

Süller József
2010.02.23.

Teljesen véletlen találtam meg ezt az oldat, és teljesen letaglózott.
Az Axio kft-nél dolgoztam (talán 2001-ben??) pár hónapot, az igazság az hogy nem “szépen” váltam el Attilától és a csapattól… sokáig nem tudotam nekik megbocsátani, de azt hiszem ezennel megtettem. Mélyen megrendít ez a hír, erre nem számítottam. Sok erőt kívánok a családnak. nyugodjék békében!

ags
2010.01.17.

A Jó Isten vigyázzon erre az áldott jó családra! Miért pont nektek kell elszenvedni ezt a kínt?? Mit meg nem adnék, hogy visszatérhessen közétek! Hiszem, hogy még találkoztok Ővele…Négy ilyen fantasztikus lány, és egy csodálatos feleség…
De nem egészek nélküled, Attila, gyere vissza!!

Laura
2010.01.14.

Apa, annyira nagyon szeretlek és hiányzol mindig…akármennyi szót is felhasználnék nem tudnám ezt jobban kifejezni, de ezt úgyis tudod te is..:) ránézek a képedre, és annyira valóságos vagy, látom és érzem a különleges soha el nem felejthető lényed..bárcsak itt lehetnél…

ll.Károly
2010.01.01.

Ismeretlenül is időnként visszatérek erre az oldalra jólesik egy céltudatos emberről olvasni. Kicsit megállni rohanó világunkban
kellemes zenét hallgatni. A profiról profi a megemlékezés is.
Kár hogy már nem ismerhetem meg akiről az oldal beszél.

Andikád
2009.12.31.

10 perc múlva éjfél. Egy újabb év Nélküled, de Veld minden gondolatomban. Olyan jó lenne Veld koccintani….

Christoph Gocke
2009.11.03.

Hello,
I got to know Attila, when I – as a German – was standing helpless with my bycicle at the student dormitories in Györ looking for a bed in 1983 and he would come around, saw me and asked: What can I do for you? He offered me to stay in his appartment, that he shared with three other students. We shared the room and a lot of interesting east-west-discussions that night. It was the beginning of a friendship. When I was in Budapest from time to time, I had the chance to meet him and so I could follow the rapid changes that time brought to him and Hungary over the years, while he remained the helpful, social, sympathetic friend. It was such a shame to learn here, what has happened to him. I mentionned our first meeting and all that followed on the webpage of my tour from Essen to Budapest, Balaton and Zagreb in 1983 (www.chris-on-the-bike.de/zagreb). I just can give back the Hungarian word, I learned from him on my first evening on Hungarian soil: Köszönöm, Attila.

fecskelaci
2009.11.01.

hiányzol…

M.Gayer Judit
2009.07.01.

Most a napokban érkeztünk haza a nyaralásunkból és leültem megnézni az emaileket. Ugyanúgy, mint 3 évvel ezelőtt is tettem. végigfutott rajtam a hideg. Visszakerestem azt a régi leveledet, amelyben az állt, ha megjöttök a nyaralásból találkozunk, és a többiekkel összejövünk. Annak idején ezen a napon már tudtam a rossz hírt. De még mindig felfoghatatlan. Sokszor eszembe jutsz, de még mindig felfoghatatlan, hogy nem vagy itt. Gj.

Andikád
2009.06.25.

Ez a nap is olyan, mint a többi, ugyanúgy állandó vagy a rohanó életemben.
Koraeste döbbnetes, izgalmasan szép látványunk volt. A meleg, párás nap búcsúfénye reflektorként világította meg a szemközti fa leveleit, miközben már mögötte az ég sötétje vihart jósolt, ami perceken belül megérkezett jeges esőzuhatagot hozva magával.
A lányok megkérdezték, lehet, hogy az Apa üzent?
Ez a kontraszt olyan volt, mint az a pár perc akkor, azon a 3 évvel ezlőtti délutánon, ami a szárnyaló örömöt mély fájdalommá változtatta. Feledhetetlen. Velem vagy. Mindig.

A
2009.06.25.

Atikám! Ma 3 éve mit sem sejtve ültünk Apuval Bogláron és életem legszebb naplementéjét néztük. Közben a frissen érkezett fecskék olyan csodálatos előadást rendeztek nekünk, amilyet se azelőőt se azután nem láttunk. Két irányból jöttek különböző alakzatokat alkotva néha fekete volt tőlük az ég, néha eltüntek valahova, majd a vévén egyszerre eltüntek lent az előttünk lévő nadasban.Akkor is éreztem, hogy ez valami különleges, másnap már tudtam, hogy Te voltál ott és akartál nekünk egy utolsó szép estét adni, Ott voltál nagyon intenziven és most is itt vagy velem és segitesz elviselni ami elviselhetetlen. De nemsokára találkozunk ugye ? Tudom azt mondod még feladatom van itt. Atikám nagyon hiányzol! A

TB
2009.06.25.

Atikám, van mi múlandó (idő) és van ami nem… ez utóbbit immáron egyre jobban ismerem, ismerjük.
“…percek telnek, ezredévek jönnek…” de ha a makacs valóság merev keretek közé terelte is beszélgetéseinket az elmúlt 3 évben, látod – a beszélgetések soha nem érnek véget. Ölellek barátom, TB

anyu
2009.06.24.

Atikám! Ma három éve még boldog anya és nagyanya voltam. Mit sem sejtve vonatoztunk Apuval Boglárra hogy előkészitsük nektek a terepet, ( gongoltam akkor, valahol ki kell pihennetek törökországi fáradalmakat ) Most meg a temetőből jövök. De ugye itt vagy velem mindig!Ez a fájdalom soha el nem mulik ..anyád

TB
2009.03.21.

Atikam… a múlt héten virtuális gyertyát gyújtottam szülinapodon, a http://www.gyertyalang.hu-n. Majd másnap amikor ismét meglátogattalak ugyanott, döbbent felismeréssel de egyben lelki melegséget érezve láttam, hogy üzentél, amikor megpillantottam a lap alján lévő web-banner-en a “Hotel Manavgat” feliratot… Ez honnan kerülhetett volna másként oda?

Három éve azt mondam március 10-én neked, hogy az Isten éltessen – most azt mondom, hogy Atikám, te éltesd az Istent, s adj jelet magadról, magatokról amint tudsz. Ölellek barátom, szeretettel – TB

Anyu
2009.03.11.

Ma 45 éve már 12 órája igyekszel betörni a földi élet szépségeibe és kinjaiba. Akkor még azt reméltem, tudok Rád vigyázni- Közben amig irom aza zene megy : “jaj meg kell halni, bárhogy vágyom élni” Te ugy vágytál vola még élni! Nekünk ez elviselhetetlen…Most hitem szerint Te vigyázol Ránk, kükönben nem tudnánk elviseni az elviselhetetlent! Mindig Rád gondolva: Anyád

Andikád
2009.03.10.

Flórika azt mondta ma este, hogy biztosan megünnepeltek ma, bárhol vagy is. Angie megkérdezett, hogy elfújhatja-e a gyertyát helyetted. 42 + 3 év. Nagyon szeretünk. Le se kellene írni, de Te is minden fontos gondolatot rögzítettél. Talán így még inkább eljutnak Hozzád az érzések, Atikám…..

Új üzenet írása